Egy olyan világban, ahol az állami nyugdíj minden gond nélkül lefedné a nyugdíjasok összes igényét, valószínűleg az állami támogatás témája fel sem merülne. Azonban erről szó sincs 2021‑ben. És ez nem csak magyar sajátság: az egész világon rengeteg ország küzd azzal a nehéz és bonyolult szituációval, hogy az általános gazdasági berendezkedés kapitalista, de az állam szerepe elsőrendű (kvázi egyedüli) sok szociális- és közellátás szempontjából: egészségügy, oktatás, nyugdíj, stb. Magyarország helyzete különösen nehéz, hiszen a rendszerváltás előtt privát oktatás, egészségügy és nyugdíj gyakorlatilag nem létezett, így sokan ma is kizárólag az államtól várják a megoldásokat, amelyeket az új, megváltozott rendszerben egyre nehezebb jól teljesíteni. Emellett demográfiailag hazánk annak a régiónak a része, amelyben rengeteg országban gyorsan fogy a népesség: a világon a leggyorsabban Bulgária népessége csökken, és a 20 leggyorsabban fogyó ország között van Lengyelország, Horvátország, Románia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, a Balti-államok is.
Tényleg jár állami támogatás a nyugdíjbiztosításokra?
A rövid válasz: igen. A 2014. január 1-jei SZJA-törvény óta három nyugdíj-megtakarítási formára igényelhető adókedvezmény:
– nyugdíjbiztosításra,
– önkéntes nyugdíjpénztárra (ÖNYP) és
– nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ).
Az állam érdeke az, hogy az állampolgárok ne éljenek szegényen, támasz nélkül idős korukban, és ennek egyik fontos része az öngondoskodás. Sok szempontból ez ugyanaz az analógia, hogy az állam támogatja a magánbölcsődéket azokban a helységekben, ahol az állam nem tudja ellátni a bölcsődék vezetését.
Az adókedvezmény pedig azt jelenti, hogy akik igénybe veszik ezeket a megtakarításokat, befizetett SZJA-juk 20%-át visszakapják, jobban mondva ez az összeg része lesz a nyugdíj‑megtakarításuknak. A maximális összeg évente 100 – 150.000 Ft között mozog, megtakarítási formától függően, és ezek kombinálásával akár éve 280.000 Ft adót is vissza tudunk igényelni. További jó hír, hogy az összegek nem csak „állnak” majd a számlánkon, hanem kamatos kamattal tovább fognak nőni.
Nézzünk egy gyors kalkulációt:
– havi 25.000 Ft befizetése mellett az éves adókedvezményünk 50.000 Ft lesz.
– 10 év alatt tehát 600.000 Ft az adókedvezmény összege, de a kamatos kamatok miatt számlánk értéke 720.366 Ft-tal nő majd.
– 15 év alatt a 900.000 Ft-nyi adókedvezmény 301.415 Ft-tal lesz magasabb,
– 20 év után az 1,2 millió Ft 1.786.685 Ft-tá válik,
– 25 év után pedig a 1,5 millió forint értéke 2.498.754 Ft lesz.
25.000 Ft havonta olyan összeg, amit sokan meg tudnak spórolni, és ha belegondolunk, hogy az elérhető hozamokon felül még 720.000 – 2.5 millió forintot is visszakapunk az adónkból 10-25 év alatt, mindenképp érdemes elgondolkodni a három nyugdíj-megtakarítási forma egyikén vagy valamilyen kombinációján.
Például a nyugdíjbiztosítás állami támogatás segítségével nyugdíjba vonulásunkra egy néhány éves autót vehetünk, méghozzá a saját adónkból, amely egyébként a központi költségvetést gazdagítaná.
Milyen adóból jár a támogatás?
Az adókedvezmény a személyi jövedelemadóból (SZJA) jár vissza, ha ilyet fizetünk, akkor rögtön vissza is igényelhetjük az adót nyugdíj-megtakarításainkkal. És ki fizet SZJA-t? Az összes alkalmazott. Méghozzá elég sokat: már minimálbéres fizetéssel is igényelhetjük a nyugdíjbiztosítás adókedvezményének maximumát, 130.000 Ft-ot évente. De nem csak ők, azok is, akik lakáskiadás után fizetnek adót (15% SZJA), azok, akik választott képviselők (önkormányzatban, egyesületben, alapítványban, stb.), akik külföldi jövedelmükből itthon adóznak, mert itt található az állandó lakcímük, és például társas vállalkozói kivétek után is ilyen típusú adót kell fizetnünk.