Hogyan tervezzünk meg egy hétvégi kirándulást Maros megyében?

Ha Maros megyei kirándulás van tervben a hétvégére, mindenképp számolj legalább háromnapos ott-tartózkodással, ahhoz, hogy legalább egy-egy kisrégió legfontosabb látnivalóit érinteni tudd. A Maros megyei városok (Marosvásárhely, Szászrégen, Szováta, Segesvár vagy Marosludas) mindegyike kiváló lehet számodra, ha csillagtúrákban gondolkodsz a környékükön. A marosvásárhelyi látnivalók között először is egy általános ismerkedést javaslunk: sétálj egyet a belvárosban, nézd meg a Kultúrpalotát, mássz föl a Prefektúra tornyába, ahonnan a várost felülnézetből is megcsodálhatod, járd körbe a Rózsák terét, nézd meg a templomokat, zsinagógát, a Színház téri lebontott ferences templom megmaradt tornyát, a középkori várat. Ne hagyd ki az olyan szabadidős desztinációkat sem, mint például a somostetői Állatkert, a Víkend-telep vagy a Maros-part, ha pedig ebben a melegben inkább fürdőznél, a szomszédos Marosszentgyörgyön, az Apollo Wellness Club Complex sófürdőiben lubickolhatsz.

Ha Szászrégen környékére látogatsz, akkor először is látogass el a hangszergyárba a hegedűk városában! A történelmi belvárosban csodáld meg az eklektikus, szecessziós, neoklasszikus és barokk épületeket, nézd meg az evangélikus templomot, amely a város legrégebbi műemléke, az Anton Badea Néprajzi Múzeumot, és látogass el a Kerekerdőbe, a város legmagasabb pontjára.

Szászrégenből könnyedén megközelíthetők a környék túraútvonalai a Kelemen- vagy Görgényi-havasokba, az Istenszékére; különleges látnivalóknak számítanak a fatörzslenyomat barlangok Andreneasa fölött, a Maros-szoros Natúrpark, a Görgény-völgyi Mocsárerdő öregtölgy-rezervátuma is. Ha már itt vagyunk, ne hagyjuk ki a környék várkastélyainak meglátogatását: a laposnyatelepi Hohenzollern-vadászkastélyt, a görgényszentimrei Rákóczi-Bornemisza kastélyt, a marosvécsi Kendy-Kemény kastélyt vagy a gernyeszegi Teleki-kastélyt.

Ha inkább Segesvár környéke vonz, akár biciklivel is érkezhetsz a környéken kialakított kerékpárutaknak köszönhetően, amelyek behálózzák és összekötik a fontosabb szászföldi látnivalókat. Miklóstelkén, nem messze Brassó és Maros megye határától megtekintheted az erődtemplomot, és elkezdheted a biciklizést; Segesvár felé haladva tarts egy kis pihenőt Szászkézden, ahol többek között a 14. századi parasztvár romjai nyújtanak impozáns látványt. Szászkézd evangélikus temploma is egyike azoknak az erdélyi szász erődtemplomoknak, amelyek az UNESCO kulturális világörökség részei. Továbbhaladva a Breitére érsz, ami egy nagyon híres fás legelő több évszázados tölgyfákkal. Segesvárra, a Nagy-Küküllő déli partjára érkezve lenyűgöző látvány a város fölé magasodó vár, amely szintén az UNESCO-világörökség része. A várban pici, szűk utcácskákon sétálgatva aztán lépten-nyomon olyan műemlékekbe botlasz, amelyek mindegyike külön-külön is izgalmas látnivaló.

Segesvár közelében ellátogathatsz még néhány faluba, például gótikus stílusú evangélikus erődtemplomokat nézhetsz még Dánoson és Keménynagyszőlősön, és itt található az egyik legszebb reneszánsz stílusú erdélyi kastély is, a keresdi Bethlen-kastély.

Segesvárról Szovátára haladva, a balavásári kereszteződés után a következő megálló lehet az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély, egy neobarokk stílusú épület, ahol II. Erzsébet angol királynő üknagyanyja, Rhédey Klaudia magyar grófnő született.

Erdőszentgyörgyről tehetsz egy kis kitérőt a bözödújfalusi víztározó felé. Bözödújfalut teljesen elárasztották a Ceausescu-diktatúra idején, a lakosságot kitelepítették, a tóból mai napig kilátszanak a magasabb épületek. Szovátán a Medve-tóban fürdőzve hűsölhetsz le, meglátogathatod a strandot és a többi édes-sós tavat, felülhetsz a keskeny nyomtávú kisvasútra (mocanita), vagy kipróbálhatod a különféle kezeléseket.

A Szovátától nem messze lévő, Nyárádremetéhez tartozó Mikháza sem csak történelmi öröksége miatt izgalmas, mint amilyen Vityál várának romjai, az egykori ferences kolostor temploma vagy a római civilizáció nyomait rejtő régészeti park. Itt található a Csűrszínház, ami egy fiatal és aktív intézménye az erdélyi közművelődési életnek, 2003-ban a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának néhány színésze Mikházán állított színpadra és mutatott be két rövid darabot, amelyből aztán rendszeres nyári színház lett. Olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy eldöntötték: állandóságot érdemel a kezdeményezés, és közösségi összefogással átalakították a mikházi iskola udvarán levő csűrt. A Csűrszínházat 2009-ben avatták fel. A Csűrszínházi Egyesület több intézménnyel és civil szervezettel közösen 2010-től egész nyári idényt betöltő programokat szervez, így a Mikházi Csűrszínház a megye egyik legfontosabb nyári kulturális zarándokhelye lett.